Szitkozódásainkba élvezettel szőjük bele a szexuális jellegű szavakat, nincsenek ezzel máshogy más nációk tagjai sem. A különbség főleg a testrészek és a rokonság tagjainak kiválasztasában mutatkozik: nagyon vigyázzunk, hogy éppen melyiket használjuk, ha már mindenképpen csúnyán akarunk beszélni.
Mindenki retteg tőle, pedig bármikor beüthet. A közös vakációtól a terápiáig szerencsére sok minden segíthet. És jó tudni: bár esetleg „leblokkolódott” a szexuális vágy, azért még ott van.
Milyen lehet a Magyarországon egyedüli, rejtélyes Intimitásközpont, ahol a pszicho- és szexterápiák mellett érzéki masszázsokat, női és férfirituálékat hirdetnek? Ezoterikus szexcentrum, netán előkelő bordélyház? Kíváncsiak voltunk, szerzőink pedig hagyták magukat kényeztetni.
Az érintések a magzatkortól a halálunkig elkísérnek minket. A testi kontaktus leginkább kitüntetett periódusa a csecsemőkor mellett a szerelem időszaka, de az érintés a tartós párkapcsolatban fennálló viszony kiváló jelzőrendszere is. Minősége, hiánya, illetve túlzásba vitele csalhatatlanul a résztvevőkről szól.
Nemi kapcsolatok bonyolult hálózata szövi át a társadalmat. A nemi vágy nem bűn. A nemi ösztön meghatározza a viselkedést, alakítja a civilizációt. Ezek sokáig nem voltak maguktól értetődő állítások, sőt eretnekségnek számítottak.
Néhány millió év alatt a túlélés feltételei és lehetőségei gyökeresen átalakultak, a vonzalom, a párválasztás törvényei viszont szinte alig változtak – állítják a szexualitást evolúciós szempontból vizsgáló pszichológusok és biológusok. Páncélok vagy bankkártyák, egyre megy, a lényeg a „génharc”, a minél több túlélő utódért folytatott ádáz küzdelem.
Sok kisgyerek felfedezi, hogy nemi szerveinek ritmikus dörzsölése, simogatása különleges izgalmat okoz. Rólunk, felnőttekről és a szexualitáshoz való viszonyunkról szól, miképp reagálunk e természetes és fontos élményre.
Nem világos, hogy a szerelemnek van-e illata. Annyi azért bizonyos, hogy a párválasztásban szerepet játszanak a kémiai üzenetek, és nemcsak a hatékony szaporodás, hanem a viharos vagy éppen a tartós együttlét esélye felől is olyan csatornán kapunk tájékoztatást, amiről sokáig egyáltalán nem is tudtunk.
Mennyi szexuális hatás érheti a gyermeket? Mennyire természetes a belőle áradó szexualitás? A gyermekkori egészséges tapasztalatoknak meghatározó szerepük van.
Megzabolázhatatlan, állati az ösztönvilágunk, amely időnként előbújik belőlünk? Kordában kell tartani, ketrecbe zárni, mert egyébként pusztító, romboló erő? S vajon hogyan hat ösztönvilágunkra, szexualitásunkra a ketrec, a megfelelés a társadalmi elvárásoknak, a kultúra által szabályozott, kognitív korlát, a jólneveltség?
Azt szokták mondani, hogy a szexualitás az, ami a négy fal között történik, és senki másra nem tartozik. Az intim pillanatokat mégis gyakran átitatják társadalmi elvárások és tiltások, így derül ki, hogy akivel, ahol és amikor, ahogyan és amiért hancúrozunk, az talán nem is a saját választásunk. Ahogy talán az sem, ki lesz ma felül.
Woody Allen persze imádta, de sokan ódzkodnak tőle. Szexológus szerzőnktől most megtudhatja, mi is történik a szexterápia alatt, és miben segíthet ez a fajta kezelés.
Arra a tévhitre, hogy a nőket nem érdekli a pornó, sajnálatos módon az őket képviselni hivatott feminizmus is ráerősített. Pedig a pornó jó játék lehet. De csak azoknak, akiknek valóban bejön, és nem csak meg akarnak felelni.
A szociális hálózatok speciális formájával – a szexuális viszonyba keveredett partnerek térképével – foglalkozó tudósokat nem a bulváréhség vezeti: a kufircnetworkök megértésével sokat lehet megtudni a nemi úton terjedő betegségek elharapózásáról, illetve az efféle kutatás segíthet a megelőzésben is.
Mindenről az jut az eszünkbe, vagy egyáltalán nem jut eszünkbe? De mit takarnak a végletek? Egy biztos, a szexfüggőség ugyanúgy megkeserítheti az életet, mint az aszexualitás.
A nők tévedésben vannak: a férfiaknak nem feltétlenül a vékony nők tetszenek. Ennek elsősorban evolúciós okai vannak, annak meg genetikai, hogy sokan minden erőfeszítés ellenére sem nyerik el a vágyott alakot.
Hársfaillatú papírzsebkendő, levendulás WC-papír, cseresznyevirágos intimszappan. Vajon ebben a szagfelhőben miként érezhető a másik ember illata? Más kérdés, hogy vizuálisan „túlfűtött” társadalmunkban egyáltalán mekkora szerepük lehet az illatoknak, ha a csábítás a tét.
Valóban nonszensz hosszú időt eltölteni egy szexuális partnerrel? Mi az oka, hogy elmúlik a vágy, és hogyan lehet újra felkelteni? Titkok, amelyek az ember szexualitásának megismerése után nem titkok többé.
Manapság mintha sulykolnák belénk a szenvedélyt, hogy az szexi, menő, miközben igen erős negatív kicsengéssel is hangoztatjuk. Mi valójában az a rejtélyes szenvedély, amelytől függővé válhatunk, de a szabadságunkat is tőle remélhetjük?
Az EUobserver által 2010-ben készített közvélemény-kutatás szerint Magyarország magasan veri az Európai Unió országait szexuális diszkriminációban.
